Légi felvétel a földvárról A történeti Borsod megye egyike a Szent István által, az államalapítás során létrehozott megyéknek. Területe, határai napjainkig változatlan formában őrzik a 11. századi megyeszervezés emlékeit. E korai megyék élén egy-egy, a király által kinevezett és neki felelősséggel tartozó ispán állt. Szerepe a megye közigazgatásának, a bíráskodásnak, az adószedésnek az irányításában, valamint a katonai feladatok megszervezésében állt. Az ispánok székhelye, a királyi megyék központja a borsodihoz hasonló módon és elvek alapján épült várakban volt. Itt élt az ispán vezetése alatt álló katonaság, amelynek ellátására a várak szűkebb-tágabb környezetükben birtokokat kaptak. E birtokok népei szolgáltatták az ispán és katonái számára az élelmet, fegyvert, ruhát stb. A megyékben kezdetben természetben, majd pénzben szedett adó képezte a királyság jövedelmeinek legfontosabb részét, a vármegyei katonaság pedig a királyi haderő zömét alkotta. Az államalapítás során épült várakról, az ispánsági központokról kevés írásos forrásunk van. Építési módjukat, és idejüket, berendezkedésüket az elmúlt három évtized régészeti kutatásaiból ismerjük.

A világi közigazgatási rendszerrel párhuzamosan épült ki Magyarországon az egyházszervezet is. A püspökök által vezetett egyházmegyék több esperességre oszlottak. Az esperességek általában egy világi megye területét foglalták magukba. A várak további feltárásától várhatjuk, hogy előkerüljenek mindazok az épületek, amelyekre a korabeli oklevelekből következtethetünk. Mindenek előtt az ispán palotája, a természetben szedett adók tárháza, az elbitangolt állatok összegyűjtésére szolgáló karám, a börtön. Egyszóval mindazok az épületek, amelyek a megyeszékhely katonai és közigazgatási szerepköréből adódóan szükségesek voltak. De várható, hogy az egyházi központhoz tartozó további épületek is előkerülnek. Ilyenek például a megtérő bűnösök számára alapított vezeklő házak is, amelyek forrásaink szerint az esperesi templomok mellett álltak.

Az esperesi templom. feltárás közben A vár belsejében feltárt templom minden bizonnyal a megye egyházi vezetését ellátó esperesi székhely lehetett. Erre nemcsak a korszak épületeihez képest nagy méretéből, hanem a templom körüli temetkezések hiányából is következtethetünk. A plébániai feladatokat, keresztelést, esketést, temetést, ugyanis nem ez, hanem egy másik templom látta el. Ennek maradványaira a vár sáncain kívül sikerült rábukkannunk. A várral azonos dombon, de annak sáncain kívül egy mai formájában a 18. század végén épült templom áll. A régészeti kutatás egyértelműen bebizonyította, hogy helyén a 11. század közepén már állt egy templom. E korai templom körül nagykiterjedésű temető helyezkedik el.

Forrás: Dr. Wolf Mária, a földvár ásatásait vezető régész munkái.