A Koch Róbert kórház A több települést magába foglaló Edelény első okleveles említése 1299-ben történik. A város jelenlegi közigazgatási területét, a ma már csak nevükben fennmaradt települések - Cseb, Császta, Derékegyháza, Lánci, Sáp -, és a még ma is létező, de teljesen beolvadt községek - Borsod, Finke - alkotják. Borsodot 1950-ben, Finkét 1963-ban csatolták Edelényhez. A város területe kedvező földrajzi adottságainak köszönhetően mindig vonzotta az embert. A folyó és az erdő közelsége a halászat és a vadászat útján szerzett élelmet biztosította, míg a Bódva-völgy kiszélesedő szakasza a földművelést tette lehetővé.

E kedvező feltételek ismeretében nem csodálkozhatunk azon, hogy már az őskőkor (paleolitikum) (3 millió év - i. e. 8000) emberének nyomaival találkozunk városunkban a Kis akácos egykori kőbányájánál.

Az újkőkor (neolitikum) (i. e. 5200 - i. e. 2500) embere településének a nyomát több helyen is megtalálták városunk területén. Ezek közül a legjelentősebb a Borsodi Földvár és az Isten-hegy közötti magaslaton megtalált, elsősorban vonaldíszes kerámiáiról ismert, a bükki kultúrához tartozó, kőeszközökben és cseréptöredékekben gazdag település, amely borsod-derékegyházi lelőhelyként vonult be a szakirodalomba. A derékegyházi domb leletein kívül a Szendrőlád felé vezető út jobb oldalán az ún. Gátrajárón, a Kis akácos alatti Bódva-parton, valamint Finkén az egykori Fő út (ma Finkei út) 8. és 10. sz. házak alapozásakor kerültek elő újkőkori szórványleletek.

A rézkorból (i. e. 2500 - i. e. 1900) nem találtak jelentősebb leleteket a városban. Véletlenszerűen került elő a Semmelweis utca fölötti dombhátról, a Kistábláról egy cseréptöredék és egy agyagkanál, valamint a péceli kultúrához tartozó cseréptöredékeket találtak a derékegyházi ásatások alkalmával.

A kora bronzkor (i. e. 1900 - i. e. 1700) időszakából a derékegyházi dombon találtak leleteket, melyek az ún. hatvani kultúrához tartoznak. A bronzkor (i. e. 1900 - i. e. 800) leggazdagabb lelőhelyére a Ludmilla szőlőhegyen találtak. A Damak felé vezető út bal oldalán magasodó dombtetőn megerősített telep nyomaira bukkantak, melynek leletei a középső bronzkor (i. e. 1700 - i. e. 1300) füzesabonyi kultúrájához tartoznak. Szórványleleteket találtak még a Hámán Kató u. 4. (ma Kővágó u. 14.), és az Ifjúság u. 21. számú házak telkein.

A vaskor (i. e. 800 - i. e. 300) korai szakaszából találtak leleteket a derékegyházi dombon az újkőkori és bronzkori anyaggal keveredve. A csebi dűlőben végzett ásatások alkalmával is került felszínre vaskori anyag. A késő vaskor szkíta kori (i. e. 560 - i. e. 300) időszakából csak egy késő szkíta csontvázas sírt találtak a Sajószentpéter felé vezető út és a borsodsziráki út elágazásánál az 1960-as években művelt homokbányában.

A kelták (i. e. 400 - i. sz.) jelenlétéről is csak szórványleletek tanúskodnak. Az új köztemető egyik sírjának ásása közben hamvasztásos kelta sír cseréptöredékeit találták meg, melyet a miskolci múzeumban restauráltak. Az előzőekben említett homokbányában egy csontvázas kelta sírt találtak 1961-ben. A gepidák keleti germán népe több forrás egybehangzó tanúsága szerint 270 táján érkezett a Kárpát-medence északkeleti csücskébe. Edelényi jelenlétükről leletek tanúskodnak.

A hunok az V. században kerülnek a Kárpát-medencébe, amikor Ruga nagykirály székhelyét a Tiszától keletre eső síkságra helyezte, és a közhiedelemmel ellentétben csak 30-40 évet töltöttek itt. A Lánci-völgyben hun fülbevalók kerültek elő. Attila hun király halála és a hunok leverése után megalakult Gepidia közel 100 éven keresztül állt fenn.

Az 1330 körül épült gótikus református templom Az 5. és a 6. század homálya után a sűrű éjszaka sötétje borul arra az időre, amíg megjelennek vidékünkön az avarok, ez pedig csak a 7. század vége, 8. század eleje. Edelényben két darab vaskengyelt és egy vas zablát találtak az avarok idejéből. A honfoglalás időszakából a borsodi földváron kívül leletek kerültek elő a Semmelweis utcában, ahol sírokat találtak, a Szendrőlád felé vezető út bal oldalán, a borsodi temető területén és a mögötte lévő utcában, valamint a finkei városrészben.

A középkorban különböző családok követik egymást Edelény birtokosai sorában: Cselenfi, Edelényi, Bebek, Rákóczi stb. A török hódoltság idején Edelény is többször elnéptelenedik, de mindig újra települ. 1604-ben zajlik le a hadtörténelemben Edelény-ládbesenyői csata néven ismert ütközet a Bocskai szabadságharc serege és a Básta vezette királyi sereg között. A csata a királyi sereg győzelmével ér véget.

Az 1730-ban épült L’Huillier-Coburg barokk kastély Északról a felújítás előtt 1730-ban L’Huillier János Ferenc tábornok megépítteti az edelényi barokk kastélyt. 1838-ban a Coburgok, akik már ekkor a város birtokosai, cukorgyárat építenek, és megindítják a szénbányászatot. Az 1848-49-es szabadságharc idején nem történnek említésre érdemlő események a környéken, azonban innen is többen részt vesznek a szabadságharc eseményeiben.

Az első és második világháború sok áldozatot szed Edelény lakosai közül is. Az első világháború áldozatai emlékére 1930-ban emlékművet emelnek, majd a rendszerváltozás után felkerülnek talapzatára a második világháború áldozatainak nevei is. Az 1956-os forradalom különösebb történések nélkül zajlik le, ennek ellenére a munkástanácsok vezetőit súlyos börtönbüntetésre ítélik. A második világháború után a termelőszövetkezet és a bánya biztosítja elsősorban a megélhetést a város lakói számára. A rendszerváltozás után megszűnik a tsz, bezár a bánya és egyre nagyobb méreteket ölt a munkanélküliség. A nehézségek ellenére a város és intézményei fejlődnek, mely fejlődés az önkormányzat lokálpatriotizmusa és takarékos gazdálkodása mellett a pályázatokon nyert pénzeknek köszönhető.

Az ÉMOP-2.1.1/B-09-2009-0023 Borsodi Földvár interaktív bemutatóhely és gasztropince látogató központ című pályázaton nyert pénzből valósult meg a Borsodi Tájház Vadászay házának egykori istállója helyén a kiállító terem és a vizesblokk. 2013-ban Edelény belvárosának korszerűsítése valósul meg.